videó címkéhez tartozó bejegyzések

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Jelentősen nő az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek száma

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szólt arról, hogy a 3 éves kort betöltők kötelező óvodáztatása nemcsak oktatási, pedagógiai segítséget jelent a hátrányos helyzetű családoknak, hanem az étkeztetés biztosítását is. Ha csak egy éhező gyermek van Magyarországon, az is sok – jelentette ki, ízléstelennek nevezve az ezzel kapcsolatos “számháborút”. Mindannyiunk célja, hogy minél kevesebben legyenek és ha lehet, teljes mértékben felszámoljuk azt, hogy vannak, akik nem jutnak minden nap meleg ételhez – fogalmazott.

Azt is bejelentette: 2016. január 1-jétől ingyenes étkeztetésben részesülnek azok a bölcsődés és óvodás gyerekek, akik családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Ez egy széles kategória, amely a szegénységgel fenyegetettek 100 százalékát lefedi – emelte ki Balog Zoltán, jelezve: esetükben az állam vállalja át a költségeket. Az idei nettó minimálbérrel – 66 ezer 483 forinttal – számolva ez azt jelenti, hogy azon gyerekek étkezhetnek ingyen, akiknél az egy főre eső összeg 86 ezer 428 forint alatt van. Ez érvényes például egy kereső felnőttből és egy gyermekből álló családra, ha a felnőtt nettó jövedelme 172 ezer 856 forint alatt van, míg egy két kereső felnőttből és két gyermekből álló családban a nettó összjövedelemnek 345 ezer 712 forint alatt kell lennie a támogatáshoz – ismertetett példákat Balog Zoltán.

Kérdésre elmondta: a jövedelem önbevallásos lesz és legalább a gyermekek kétharmadára kiterjed az ingyenesség. Azon rétegeket pedig biztosan érinti, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak vagy alacsony jövedelműek – tette hozzá. A tárcavezető szavai szerint jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsődések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nő. A költségkeretet 2010 és 2014 között 29 milliárdról 50 milliárd fölé emelték, emellett a nyári étkeztetés keretét is jelentősen növelték. A miniszter arról is beszámolt, hogy a menzák kínálatának egészségesebbé és vitamindúsabbá tétele érdekében megnövelik az alma arányát a heti étrendben.

További, a szegény családokat segítő intézkedések közé sorolta, hogy január 1. óta a családi adókedvezményt igénybe lehet venni az egészségügyi járulék és a nyugdíjjárulék terhére is, ami azt jelenti, hogy ma már nem lehet olyan család Magyarországon, amely ne részesülne gyermekek után járó adókedvezményben, ami 10 ezer forintos növekedést jelent havonta. Balog Zoltánt kérdezték az élettársi kapcsolatban élők otthonteremtési támogatásának feltételeiről is, amire azt válaszolta, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint a házasságban élőkre. Megjegyezte azt is: további könnyítések lesznek a jövőben a családi adókedvezmény igénybe vételére a mozaik családoknál, vagyis ahol a gyermekek nem ugyanabból a házasságból születtek.

MTI

Fotó: Árvai Károly, Miniszterelnökség

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Balog Zoltán: kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben – közölte az emberi erőforrások minisztere november 11-én egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.

Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, “szocpolt” felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos “nászajándékot”, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést. A miniszter hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett, “kívánt” gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Utalt arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik, továbbá arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő családokban születik több gyerek, van, ahol – például északkelet-borsodi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekben – az átlagos termékenységi mutató eléri a 2,39-et.

Minden gyermek érték – folytatta -, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt. Jelezte, ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben. Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják – az újabb intézkedések mellett – a családbarát szemléletet terjeszteni. Jelezte, ez utóbbi nélkül egy aktív népesedési politika sem tud igazán eredményeket elérni. A cél az – mondta -, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak. Emlékeztetett arra, hogy 1981 óta csökken a népesség, 2011-ben volt a mélypont. Akkor 1,24 volt a születési ráta. Közölte, a jelenlegi 1,34-es rátának 2,1-re kellene nőnie ahhoz, hogy az ország mostani népességszáma megmaradjon. Ez a 2,1-es ráta éppen egybeesik a fiatalok gyermekvállalási kedvével – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Európában a tervezett és a megszületett gyermekszám közötti különbség Magyarországon az egyik legnagyobb.

A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint a korábbinál kedvezőbben. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos édesanyáknak, akik kérik. Tájékoztatása szerint nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében 100 ezer forintig lesz munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.

Elmondta, a tervek szerint a 43 ezer kisgyermekes szülőből 14 ezer részmunkaidős foglalkoztatott után mintegy 870 millió forinttal több kedvezmény marad a munkáltatóknál. A korábbi szocpolt jövő év közepére felváltó családi otthonteremtési kedvezményt ismertetve elmondta, azt most már használt lakás vásárlására, illetve felújításra is igénybe lehet venni. Közölte, a kedvezmény mértéke a tervek szerint 400 ezer forinttól hárommillió forintot meghaladó összegig terjedhet a jövedelmi viszonytól függően, és már egy gyermek vállalása esetén is kérni lehet majd. Számításaik szerint a csok jövőre 5-6 ezer családot érinthet négymilliárd forintos kerettel, 2016-ban ennek a kétszeresére emelkedhet a forrás összege. Balog Zoltán arról is beszélt: “nyelvpolitikai küzdelem” az, hogy a közgondolkodás családbaráttá váljék, hiszen valamilyen intézmény megnevezése az arról való gondolkodást is jelzi. Közölte, ezért nevezik át várhatóan már januártól a terhességi gyermekágyi segélyt várandóssági és csecsemőgondozási díjra is.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta – a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve “az Akadémia tekintélyével” Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen. Semmilyen kirekesztést nem lát abban, ha a kormány azokat támogatja, akik gyerekeket vállalnak, hiszen ez az egész közösség érdeke, akár van gyerekük, akár nincs.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal mostani vezetője azt mondta, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az EMMI-hez tartozó minden ágazat büdzséje nőhet jövőre

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte október 28-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: növelni fogják a nyugdíjak vásárlóértékét.

A 2015. évi büdzséről Balog Zoltán elmondta: a következő években a családok megerősítése a fő cél, továbbá az, hogy egyre több gyermek szülessen Magyarországon. Hozzátette: azt is szeretnék, ha egyre több olyan családban születne gyermek, ahol képesek és alkalmasak a szülők a munkavállalásra. A 3 évesnél kisebb gyerekeket felkaroló Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerének támogatására 293 millió forint állhat rendelkezésre. Jelenleg 114 ilyen ház működik Magyarországon, elsősorban olyan területeken, ahol a hátrányos helyzetűek száma magas – jelezte Balog Zoltán. A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szükséges és indokolt az óvodáztatás hároméves kortól, ott a családi pótlékot ugyanúgy összekötik ezzel, mint az iskolába járásnál – közölte a miniszter. A jövő év végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki. A jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretnék növelni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Az óvodai ellátásban uniós és hazai forrásokból jövőre négyezer férőhely létesülhet.

Úgy alakítják át a Nemzeti alaptantervet – folytatta a miniszter -, hogy az első években az olvasás és írás tanítására koncentráljanak, és tovább folytatódik az uszodaépítési program is. A büdzsében 3-3 milliárdot irányoznak elő tornaterem- és uszodaépítésre. A szakképzésben sokkal nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati oktatásra, ezért megerősítik az általános iskolai képzést. A szakképzésből munka mellett is el lehet majd jutni a felsőoktatásba – mondta. A pedagógusok közül azok, akik a portfólió feltöltésével és minősítéssel pedagógus I. és mesterpedagógus kategóriába lépnek át, az életpályában foglalt mellett további béremelésre számíthatnak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatásáról Balog Zoltán kérdésre azt mondta: a Klik az idén is jutott pluszforrásokhoz, mert erre szükség volt, és egy plusz 50 milliárdos forrásra szükség lesz jövőre is, amit meg is fog kapni az intézmény. A felsőoktatás költségvetése szerény mértékben, de nőni fog – közölte a miniszter, aki – mint mondta – bízik abban: a következő négy év elegendő lesz ahhoz, hogy “kimeneküljenek a PPP-konstrukció okozta csapdából”. Ha ez megtörténik, a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásból a terület nagyon jól működhet.

Kérdésre közölte: várhatóan még a héten elkezdik nyilvánosságra hozni a kancellári névsort, a miniszterelnök meghozta döntését ez ügyben. Emlékeztetett: 29 állami felsőoktatási intézménybe 380 pályázat érkezett. Egy volt érvénytelen, ketten visszaléptek. Hozzátette: 21-22 intézményben lehet eredményes az eljárás, és 7-8 intézményben hirdetnek új pályázatot. Az “állami nászajándékról” szólva megerősítette: 2015-től havi 5 ezer forintos adókedvezményben részesülhetnek az első gyermek születéséig az első házasságot kötők. Ez várhatóan 30 ezer fiatalt érinthet, és két év alatt 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok. A magzat 90 napos korától jár a 10 ezer forintos családi adókedvezmény, ez 2015-ben 1,6 milliárdos többlettámogatást jelent a családoknak. Második gyermek után négy év alatt duplájára emelnék a támogatás összegét – jelezte. A kétgyermekesek családi adókedvezménye is fokozatosan nő, jelenleg mintegy 300 ezer két gyermeket nevelő részére jár a 10 ezer forintos kedvezmény. Ez négy év alatt gyermekenként 2500 forinttal 20 ezer forintra nő majd, ami 2016-tól évente 14,5 milliárd forint támogatást jelent. Kitért a családi otthonteremtési kedvezmény kialakítására is: 2015. július 1-jétől 700 ezertől 1,17 millió forintig igénybe vehető támogatás, nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is. Jövőre 4 milliárdból 10-11 ezer családnak adnak többlettámogatást ennek keretében.
    

Tovább növelik a részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményét is – jelezte. Mintegy 14 ezer részmunkaidős után 100 ezer forint bruttó bérig jár az adókedvezmény. Ennek az intézkedésnek 867 millióra tehető a költségvetési hatása – mondta a miniszter. Bejelentette: januártól ismét növelni fogja a kormány a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez majdnem hárommillió embert érint, és 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat az emelésre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik – közölte Balog Zoltán. Az egészségügyben a háziorvosi szolgálat megerősítése a legfontosabb cél, most 10 milliárd pluszt tettek a költségvetésbe. Adókedvezményekkel, a háziorvosi praxisok átgondolásával szeretnék vonzóvá tenni a területet, hogy ne maradjanak üresen praxisok – mondta, hozzátéve: az intézkedés csaknem hétezer háziorvost érinthet. Kérdésre elmondta: az egészségügyben az orvosok adminisztratív terheit csökkentenék, és az oktatásban sem terveznek strukturális elbocsátásokat. Balog Zoltán kitért arra is: a tárcához 7 év alatt majdnem ezermilliárdos uniós támogatás érkezik majd.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 

 

Közös ügy a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügye

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar nemzetstratégia sikere nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügyét közös ügynek tekinteni.

Balog Zoltán erről október 17-én Budapesten beszélt, abból az alkalomból, hogy nyolc külhoni magyar pedagógusszervezettel hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral és Kaposi Józseffel, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatójával együtt.  A miniszter köszöntőjében célként jelölte meg, hogy a felsőoktatás és a köznevelés területén egységes Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási térben gondolkodjanak, és olyan stratégiát alkossanak, amely ezt az egységet kifejezi.  Az oktatási tér egyszerre jelent együttműködést, szakmai kapcsolatokat a külhoni és a magyarországi pedagógusszervezetek között, és jelenti a kapacitások “jó használatát”, ösztöndíjrendszer felépítését – mondta. Utóbbi célja diplomás magyar szakemberek képzése és erősítése, valamint az, hogy ezek a szakemberek lehetőséget lássanak a boldogulásra szülőföldjükön, még ha ez más ország területén van is. 

Balog Zoltán a kölcsönösséget hangsúlyozva úgy vélekedett: a magyar nyelv megőrzését tekintve nagyon sokat lehet tanulni a külhoni pedagógusszervezetektől. A nyelvi identitás elvesztésének veszélye Magyarországon is fennáll, és nagyon fontos, hogy ne egyszerűen csak őrzés történjen, hanem a nyelvi kultúra továbbfejlesztése is megvalósulhasson – fogalmazott, hozzátéve, hogy “egymásra vagyunk utalva”.  Jelezte: évente háromszáz határon túli pedagógust fogadnak, és az anyaországiak is próbálnak a külhoni területeken segítséget nyújtani. Kitért a pedagógusközösségeknek nyújtandó tankönyvtámogatásra is, és azt mondta: fontos, hogy a nemzeti tudásminimum Kárpát-medencei közös tudásminimum legyen. 

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nagy pillanat ez, amikor az elmúlt huszonöt év kapcsolatrendszerét foglalják írásba. Rámutatott: a magyar nyelv a kultúra és egyúttal a magyar identitás közvetítője is, és különösen igaz ez a határon túli iskolák, pedagógusok esetében. A jövőben valódi helyzetelemzésen alapuló, tervezhető segítségnyújtás valósulhat meg az OFI közreműködésével – hangsúlyozta az államtitkár. 

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az aláíró külhoni szervezetek nevében elmondta: az együttműködés, a külhoni pedagógusszervezetek bekapcsolása az oktatásfejlesztésbe azt jelenti, hogy kíváncsiak a véleményükre és részt vehetnek a szakmai munkában. A kisebbségben élő sem akar többet gyermekének, mint egy többségi; azt, hogy a legjobb és egyúttal megbízható, értékes tudást kaphasson élete folyamán – mondta a szövetség elnöke. A minőségre ható támogatáspolitika leghatékonyabb formája a magyar nyelvű kultúra és identitás segítése – összegzett.  Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: ahhoz, hogy tovább tudjunk létezni a Kárpát-medencében, minden erő összeadására szükség van. 

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: 3,8 milliárd a kisgyermekkori nevelés és az egészségügyi képzés támogatására

A kötelező óvodáztatás jövő évi bevezetését és a kisgyermekkori nevelést 1,3 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók képzését és pályán maradását 2,5 milliárddal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdai budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: a jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás keretében többek között azt szeretnék elérni, hogy az óvodában valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ehhez kapcsolódik az óvónők, óvodapedagógusok képzése is az első pályázati program részeként – mutatott rá. 

A miniszter kérdésre azt mondta: az a mintegy négyezer férőhely, amit létrehoztak az óvodáztatást segítendő, elegendő lesz, az intézmények el fognak tudni indulni szeptembertől. Ebbe belekalkulálták a felmentéseket is, amikor úgy látják, hogy az intézkedés alól mentesíthetők a gyermekek. Idén költségvetési forrásból 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, és uniós forrásból 10 milliárdot. Kitért arra is, hogy a 2014-20-as időszakban 939 milliárd forint érkezik a tárcához kapcsolódó területekre.

A másik pályázattal a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügyben, illetve vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő. Szintén szempont a hátrányos helyzetű térségekben a munkaerő megtartása. A pályázatokat  állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni – jelezte a miniszter. A program új elnevezése Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) a következő időszakban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a tárca feladata, hogy olyan programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek az emberi erőforrás minőségét javítják, erősítik. Ez kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez is – rögzítette.

Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár kifejtette: az első pályázati programban a tervek szerint 800-1000 óvoda vehet részt. Azok az óvodák kapcsolódhatnak be elsősorban, ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Hozzátette: az óvodák mellett célterületként jelölte meg azokat, akik a tanügyigazgatásban önkormányzatoknál, fenntartóknál dolgoznak. Számukra a kötelező óvodáztatás új feladatokat jelent majd – állapította meg. A szakemberek közül – a felkészítés után – a legjobbak kerülnek be egy újabb, januári körbe. A másik program egy régi igényt elégít ki – folytatta – hozzátéve: azok a jelenlegi is az ellátásban dolgozó ápolók vehetnek részt benne a kórházak javaslata alapján, akiknek OKJ-képesítésük nincs még. A számukra nyújtott képzés lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a szakápolói réteghez – tette hozzá. A 2,5 milliárdos keretből több mint 2 milliárd a kórházakhoz kerül, hiszen helyettesítési díjat fizetnek arra az időszakra, amíg az ápolók a képzésben részt vesznek. Emellett ösztöndíjakra is lehetőség nyílik majd – jelezte, hangsúlyozva: ha az igény magasabb lesz, lehetőség van a keretösszeg bővítésére. A keretösszeg körülbelül ezer fő képzésére lesz elegendő, ebből 875-en szerezhetnek OKJ-s képzést. A program 2015 első negyedévében indul és 2016 végére zárulhat le.

(MTI-EMMI)

Még egy hétig lehet jelentkezni a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram idei pályázatára

Még egy hétig lehet jelentkezni a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram idei pályázatára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a programra az idén 343 millió forint áll rendelkezésre. Azoknak a támogatására, akik tavaly nyertek ösztöndíjat, 235 millió forint jut, és több mint 100 millió forint van az új ösztöndíjasok szeptembertől decemberig tartó támogatására – mondta.

Balog Zoltán közölte, a jelentkezők számát nem kell korlátozni, és határon túli magyar hallgatók is pályázhatnak az ösztöndíjra. Kijelentette: az ösztöndíjprogram az elmúlt évben sikeres volt, akkor több mint ötszáz hallgató pályázott. Az állam 25, 50, illetve 75 ezer forintot szán havonta arra, hogy azokat a hallgatókat támogassa, akik vállalják: tanulmányaik befejezése után, legalább az ösztöndíj folyósításának idejéig, a köznevelési rendszerben tanítanak majd – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: az ösztöndíj összege attól függ, hogy a pályázó hiányszaknak számító szakot választ-e.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a program elsősorban “a köznevelési rendszerben jelen lévő hiányszakok tekintetében ösztönöz és motivál”. Ez kiszámíthatóvá teszi az iskolarendszerben a “szakos ellátottság” jövőbeni tervezését – tette hozzá. Közölte, eddig mintegy ötszázan regisztráltak a programba. A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása pedagógusi hivatásuk gyakorlására, egyúttal a diplomaszerzés után álláshely biztosítása. További törekvés a hazai köznevelés szaktanári ellátottságának megerősítése, a hiányszakok – például természettudományos szakirányok – iránti érdeklődés felkeltése.

Az ösztöndíjjal kapcsolatban további információ a www.klik.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij honlapon érhető el.

(MTI-EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Klebelsberg


Balog Zoltán és az EMMI csapata fogyatékkal élő sportolókkal futott együtt a 29. SPAR Budapest Maratonon

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának csapata: Balog Zoltán miniszter és a tárca államtitkárai részt vettek a SPAR Budapest Maraton Futófesztiválon a mai napon, ahol folytatva az általuk elindított hagyományt, idén is látássérült és mozgássérült sporttársaikkal együtt teljesítették váltóban a versenytávot.

A csapat tagjaként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Riczu Tamás mellett Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Adámi Zsanett, Dr. Simicskó István sportért felelős államtitkár és Lévay Petra, valamint Farkas Anikó a tárca kabinetfőnöke és Boronkay Péter váltották egymást a 42,2 kilométeres távon. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hat csapata teljesítette a távot.

A minisztérium vezetői a versenyen való indulásukkal arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy minél többen csatlakozzanak az EMMI minisztere és államtitkárai által 2012-ben elindított kezdeményezéshez és segítsék fogyatékos embertársainkat abban, hogy ők maguk is átélhessék a sportolás örömét.

Budapest, 2014. október 11.

Balog Zoltán: egy év alatt csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely jön létre

Tizenhét településen csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely kialakítása kezdődik meg itthoni forrásból, a 788 millió forintos fejlesztés jövő év augusztus végéig fejeződik be – közölte az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 26-án Maglódon, ahol hamarosan megkezdődik egy új óvoda építése.

Balog Zoltán az idén februárban bejelentett köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében májusban kiírt pályázat nyertes településeit ismertetve kiemelte: Maglód az egyik olyan helyszín, ahol folyamatosan nő a gyermekek száma, az új óvoda felépítéséhez a kormány 282 millió forintot biztosít. Hozzátette: a nyertes települések között több olyan van, amely az ország tíz leghátrányosabb térségeinek egyikéhez tartozik. A miniszter azt mondta: 2015 augusztusának végéig négyezer új óvodai férőhely jön létre bővítéssel, illetve új intézmény építésével. A fejlesztések a hazai forrás mellett 13,5 milliárd forint uniós pénzből valósulnak meg. Balog Zoltán utalt arra, hogy 2010 és 2014 között nyolcezer új óvodai férőhellyel lett több az országban. Közölte: Maglód után a legnagyobb támogatást – 132 millió forintot – Sárszentmihály kapja, szintén új óvoda építésére, a csoportok száma pedig Újszentivánon, Szendrőládon, Polgárdiban és Ercsiben emelkedik a legjobban. A miniszter hozzátette: a mostani – meghívásos – pályázaton a nyertesek között van nemzetiségi óvoda is, a pilisvörösvári német óvoda.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár az eseményen arra emlékeztetett, hogy jövő év szeptemberétől minden hároméves gyermek számára kötelező az óvodába járás. Mint mondta, az intézkedés célja az volt, hogy az óvoda segítségével minden gyermeknek lehetőséget teremtsenek a hátrányos helyzet leküzdésére és egyenlő esélyhez juttassák őket. Novák Katalin család- és ifjúságpolitikai államtitkár kiemelte: fontos, hogy a szülők tudhassák, az óvodában jó körülmények között, biztonságban van gyermekük, és megfelelő tartalmú nevelésben részesül. Az államtitkár kitért a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira: az előző három hónap számai szerint 56,7 százalékos a nők foglalkoztatottsága (2010-ben 50 százalék körül mozgott), a munkanélküliséget nézve pedig a nők esetében 7,9 százalékos a mutató. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy a nők szeretnének – és egyre inkább tudnak is – visszalépni a munkaerőpiacra. Tabányi Pál (Maglódi Polgári Kör) polgármester a település növekedését jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy Maglód 12 ezer lakosának öt százaléka óvodás korú, s mint elmondta, az új intézményre azért van szükség, mert több mint száz gyermeket nem tudtak felvenni. Hozzátette: az új óvoda mintegy húsz új munkahelyet is teremt.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Múzeumnépszerűsítő túra indul februárban

Háromszáz hazai múzeum és kiállítóhely részvételével indul el február 1-jén a Mozaik Múzeumtúra. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kezdeményezését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 130 millió forinttal támogatja – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az eddigi legnagyobb szabású múzeumnépszerűsítő túra elsősorban a 6 és 16 év közötti korosztálynak szól. Hatékony megszervezését a köznevelés területén végrehajtott központosítás teszi lehetővé – mondta el a program január 27-i budapesti sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán közölte: a kezdeményezés lényege, hogy minél több iskolás jusson el magyar múzeumokba, és megismerhessék azok sokszínű kínálatát. Ennek érdekében február 1-jétől május 31-ig intenzív marketing- és médiakampány népszerűsíti a Mozaik Múzeumtúrát.

L. Simon László, az NKA alelnöke bejelentette: a programban részt vevő gyerekek a régi Tájak-Korok-Múzeumok pecsétgyűjtő játékhoz hasonlóan járhatják majd a kiállítóhelyeket, ezúttal azonban hétfajta regionális albumba gyűjthetik a múzeumok matricáit. Egy-egy intézmény matricáit természetesen csak helyben lehet majd a beszerezni, a nagyobbaknak pedig QR-kódra épülő okostelefonos applikáció is készül. Az NKA tervei szerint a Mozaik Múzeumtúra nem ér véget májusban, hanem kibővülve folytatódik majd. L. Simon László elmondta: a programhoz az Örökség Kultúrpolitikai Intézet gondozásában 300 múzeum és kiállítóhely Magyarországon címmel elkészült egy kötet is, indulásképpen a címben jelzett számú intézmény bemutatásával. A tervek szerint rövidesen megjelenik a kiadvány angol nyelvű változata is, amely a szállodákban is elérhető lesz.

Matyi Dezső, az Alexandra Könyváruház ügyvezető igazgatója a múzeumtúra fontosságát méltatva hozzáfűzte: a kötet forgalmazását az Alexandra-hálózat örömmel vállalta; a múzeumok mellett ugyanitt lesznek megvásárolhatók a gyűjtőalbumok és az azokba való regionális matricák is. Pápay György, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a matricagyűjtéssel ugyan a gyermekeket célozták meg, de a túra a felnőtteket is ösztönözni kívánja a múzeumlátogatásra. A program honlapja rövidesen elérhető lesz a www.mozaikmuzeumtura.hu címen. Az első gyűjtőalbumokat a sajtótájékoztató keretében a Legokosabb osztály című televíziós vetélkedő első helyezett csapata vehette át.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek

Erre az évre plusz 18,2 milliárd forint jut az egészségügyi ágazatnak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. január 21-én, Budapesten.

A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.

Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak – mondta.

A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek. Csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.) 2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek munkavállalási engedélyt. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot. Továbbra is elszántak abban, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.

Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási számoknál is kedvezőbb az adat, hiszen a rezidenseket „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.

(Forrás és kép: MTI)

18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek

Az államnak minden akadályt le kell bontania a fiatalok munkavállalása elől

Az állam felelőssége, hogy a fiatalok munkavállalása előtt álló minden akadályt lebontson és ösztönözze a fiatalok munkavállalását – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a Fiatalok munkanélkülisége Európában című nemzetközi konferencián.

Balog Zoltán a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) közös rendezvényén kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, hogy nem biztos, hogy “neki lesz helye”, ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezőtlenül hat.

Egy ország akkor fejlődhet, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa – tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és “boldog sem tud lenni”.

Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, “senkit nem hagyunk az út szélén”. A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy “rád nincs szükség, neked nincs helyed”. Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek – mondta a tárcavezető.

Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli – ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.

A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy “felsőoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni”. Nem jó, ha a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenről a diplomája szól.

A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezető arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.

Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyű és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetőleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére – tette hozzá.

Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elő, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált “a munkaerő-áramlás eddig szentnek hitt elve”. Ezért egyértelmű és világos válaszokra van szükség – közölte.

Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.

A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerő-áramlás fenntartásának lehetőségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni – vélekedett.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.

Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idősödő szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni – mutatott rá.

Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerőpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelből erőltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia – fogalmazott. Hozzáfűzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.

Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérő megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérően alakul az egyes országokban.

Frank Spengler, a KAS képviseletvezetője azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövőről alkotott elképzeléseiről kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövőjüket.

(Forrás: MTI)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Kortárs vetített képek című kiállítással hétfő este megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A megnyitón Balog Zoltán kiemelte: a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

“A fotográfia mint művészet melletti demonstráció, hogy ennyien összegyűltek a megnyitón” – szólt az emberi erőforrások minisztere a Nagymezői utcai épület kiállítótereit megtöltő közönséghez.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a központ megnyitásával egy adósság lerovásáról van szó, hiszen a 20. század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. “André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

Kőrösi Orsolya, a központ ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fotográfia egyre nagyobb teret követel magának a vizuális művészetekben, a kortárs magyar fotográfusok sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon, így semmi kétség: a magyar fotográfiának szüksége volt egy kiszámítható, állami támogatással működő művészeti intézményre.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész a megnyitón Robert Capát méltatva elmondta: a világhírű alkotó fotóriporteri teljesítményén túl nagyszerű szervező is volt, ezt bizonyítja, hogy az általa alapított Magnum Fotóügynökség ma is működik.

A fotográfiai központ első kiállításáról Telek Balázs kurátor a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyitó tárlat pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók a központ névadójára. A kiírásra november 3-ig több mint 600 pályázat érkezett be összesen 1001 munkával. A december 31-ig látogatható kiállítás a pályázat résztvevői és meghívott fotográfusok, összesen 34 alkotó, illetve csoport munkáit mutatja be digitális formában.

Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte a nemzetközi zsűri az Öndivatbemutató című projektért, a további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.

Kőrösi Orsolya a megnyitó előtt közölte: terveik szerint jövőre többek között Sebastiao Salgado Genesis című projektjét, a 2014-es Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magnum Photos archívumából összeállított anyagot mutatna be az intézmény.

Az MTI kérdésére az igazgató elmondta: régóta folynak tárgyalások arról, hogy a Capa Központ és az egykori Tivoli Színház – az építtető Ernst Lajos által is egy egységben megálmodott – terei ismét egyesülhessenek, de a központ egyelőre “fél intézményként” nyílt meg.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével. A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével. A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt a fővárosban, majd megállapodást írtak alá.

A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon – közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás tartalmazza, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő még ebben a ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki – rögzítette. A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancelláriarendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben – jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő – indoklást mellékelve – az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése). A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba. Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.

A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben “gyakorlatilag elfogytak a hallgatók”. Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma – jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megállapodás_HÖOK_20131113