Címke: videó

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével. A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével. A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt a fővárosban, majd megállapodást írtak alá.

A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon – közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás tartalmazza, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő még ebben a ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki – rögzítette. A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancelláriarendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben – jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő – indoklást mellékelve – az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése). A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba. Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.

A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben “gyakorlatilag elfogytak a hallgatók”. Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma – jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megállapodás_HÖOK_20131113